www.sites.google.com/site/reklamgazdasag

MEGSZAKÍTÓ REKLÁMOK

A hulla köszöni, de jól van

2020. május 22. - Hamburger Béla

Ülök a számítógép előtt, ölemben hároméves kisunokám, mellettünk ötéves nővére. A gyerekek csak minimális mértékben nézhetnek képernyőt: őket nem a kütyük nevelik. Kora délután van, készül az uzsonna. Ezt a félórát a Youtube-bal töltjük: egyik héten Bing nyuszi, másik héten Peppa malac, most éppen Bogyó és Babóca két-három epizódját nézzük meg.

A mesefolyam persze nem indul el csak úgy: valamilyen reklámot kell (legalább részben) átvészelni, aztán az epizódok között, rosszabb esetben a klipek közepén is újabb és újabb kereskedelmi hirdetések bukkannak fel. (Zárójelben, hiszen mostani szöszögésemnek nem ez a tárgya, de bizony tény: a reklámok még véletlenül se nagyon illeszkednek a kisgyerekek célcsoportjához. Banki termékek, építőipari szolgáltatások és egyéb, nem igazán peppás-babócás üzenetek jönnek.)

Pár évvel ezelőtt óriási divat volt arról papolni, hogy a hagyományos reklám halott, és ezen belül is gyorsan temetni illett az ún. megszakító (hunglish megfelelője az interrupted) reklámokat. Lehetett hivatkozni akár még kutatási adatokra is: az elutasított hirdetések rangsorát a televíziós reklámok vezették, amelyek kifejezetten megszakító jellegűek, sőt: nemcsak megakasztják a tevékenységünket (mondjuk a filmnézést), hanem kikerülhetetlenek is (amíg véget nem ér a blokk, nem megy tovább a műsor). A tv-reklámok mellé felsorakoztak bizonyos netes formák is, a felugró ablak vagy az interstitials. Más médiumok hirdetései sokkal kevésbé zavaróak, hiszen egy szórólapot eldobhatunk, egy sajtóhirdetést ellapozhatunk, a plakátokra eleve nem figyelünk.

Ezzel a logikával csak egy pici baj van: hogy az emberek különösen nem szeretik a megszakító reklámokat, nem jelenti egyúttal azt is, hogy azok ne működnének, ne adnák át az üzenetet, ne lennének hatékonyak.

Hosszú éveknek kellett eltelnie, míg a divatos és hangzatos elmélet visszaszorult a gyakorlatból. Ennek persze tized akkora feneket sem kerítettek a szakma gurujai: azzal ugye nehéz konferenciák tucatjait körbeutazgatni, növelni a publikációs listát, interjúkat adni a szaklapoknak, hogy amit 150 éve csinálunk, az nem rossz, még a jelentősen megváltozott technikai és média-feltételek között sem. Sőt: számtalan „szakértő” a mai napig fújja a kipukkant lufit!

youtube-1.jpg

Már a nemzetközi hírű bűvész, Rodolfo is számtalanszor elmondta: „csak a kezemet figyeljék!” Nos, aki tisztán akar látni, annak ma sincs más dolga: figyelje meg, hogy a világ legnagyobbjai mit árulnak, hogy mire van megrendelői kereslet. Rögtön ki fog derülni, hogy bizony nem halott sem a reklám, sem a megszakító reklám.

Vagy lehetséges, hogy csak a kísértetük járja be a világot?